Croatian History

  Source: “Szegény magyarok” by Takáts Sándor, 1927. Pages 85-104 A Zrínyiek és Muraköz Álmot hüvelyezünk, több százados álmot. Lelki szemünk előtt föl-föltűnnek a dicsőséges harcok, amiket magyar tisztek kardja alatt magyar vitézek vívtak Muraközért s Muraköz hü népéért. Látjuk a Zrínyieket hősi küzdelmeikben s megelevenedik előttünk Zrínyi Miklós daliás alakja, amint Csáktornyából lihegve száguld jó vitézeivel a pusztító ellenségre. Látjuk dicső alakját, amint álmatlan éjjeleken át talpon virradva őrzi Muraköz határit. Halljuk harsány szavát: „égi sugalomtól ihletett lelke fohászit”, amikkel alvó nemzetét életre, küzdelemre hívogatja. S most, most, három század után dobban meg csak igazában a magyar szív; most érzi teljes súlyával azt az igazságot, ami Zrínyi Miklósnak sok búlátott szívét kínozta: „Minden szerencsétlenségnél feljebbvaló az, hogy lássa az ember nemzetének, hazájának utolsó veszedelmét.” Most kiálthatjuk mindnyájan Zrínyi Miklósunkkal: „Szegény magyar nemzet...

 Source:  “Szegény magyarok”   by Takáts Sándor, 1927 Küzdelem a részegeskedés ellen A részegeskedésnek is megvannak a maga századai s e századokban külföldön csak úgy, mint nálunk, módnélkül dühöngött az ivás szenvedélye. Mint a legtöbb korszakos bűnnek, úgy a részegeskedésnek is fő képviselője és terjesztője a zsoldos hadi nép volt. Hozzánk – főleg a XVI században – majd mindig olyan csőcselék zsoldosokat hoztak, akik még a templomokat is feltörték és kirabolták. Egész csomó katonai jelentés és szabályzat maradt ránk, melyek szerint a császári zsoldosok már reggel az italharcnak ereszkedtek s a fenés bor miatt éjjel-nappal részegek voltak. Úgy éltek ezek a szeszes italokkal, mint a jól megéhezett ember a kenyérrel. A magyarság között a XVI században jobbára az urak és a végbeli vitézek ittak mértéktelenül. Maga a nép csak később követte példájukat. Innét van, hogy törvényhatóságaink legnagyobbrészt csak a XVII században kezdik meg a harcot a részegesek ellen. Mondanunk...

  https://mtda.hu/books/takats_sandor_szegeny_magyarok_Optimized.pdf A Zrínyi-család tragédiáját kizárólag magyarságuk s a magyar alkotmányhoz való ragaszkodásuk idézte elő. Ε nagynevű család pusztulásában híven láthatjuk a magyar nemzet tragikumát. Muraköznek népe mindig védőjét látta a Zrínyiekben. Csoda-e, ha ez a nép is hódolt a Zrínyiek politikájának: a Magyarországhoz való törhetetlen ragaszkodásnak? A szigetvári hős és fivére, János, a XVI század első felében mint huszárkapitányok, Stájerország zsoldján éltek s a magyar határokat védték. Később Muraköz védelmére több száz lovast tartottak a maguk költségén. A két testvérnek tisztjei és főlegényei majdnem kivétel nélkül magyarok voltak. 8) S ők maguk magyar levelekben buzdítják a megyéket és az urakat az ország védelmére. Zrínyi János írta például 1540-ben: „Bottal kell hozzákezdeni s az keresztet hátra kell hadni . . . Én mindenhez kész voltam és eleget kiáltám mind uraknak és mind királyné asszonynak és generálisnak, de s...

  Magyar Hadi Krónika A Magyar nemzet ezeréves küzdelmeinek katonai története  By Rónai-Horváth Jenő, 1897 1593  A tizenöt éves török háború. A törökök e folytonos foglalásai, rablásai és dúlásai egy-két évtized alatt nyomorba döntötték az egész országot; de a császár és a rendek egymással folytonosan vitatkozván, a bajok gyökeres orvoslásában egymást kölcsönösen megakadályozák s bizony csoda, hogy a török a Rudolf császár, mint magyar király birtokában levő országrészt rég meg nem hódította. Német vezérei és seregei ebben a törököt nem is akadályozták meg volna soha és ha a török mégis óvatosabb volt, ez kizárólag ama visszatorlások következ­ ménye vala, melylyel a magyar kapitányok oly gyakran s mint láttuk igen szép eredménynyel éltek. Sokkal nyugodalmasabb volt Erdély helyzete, mely Báthory István, azután pedig Báthory Kristóf bölcs kormánya alatt békes­ ségben, jólétben ólt. Midőn azonban Báthory Kristóf halála után ennek fia Báthory Zsigmond került a fejedel...

  IV. és V. Zrínyi György By Nataša Štefanec I. A 16 század során, amikor a Horvát-Szlavón Királyság számos arisztokrata családja alacsony sorba süllyedt vagy elvándorolt, a Subics-Zrinyiek a közös magyar és horvát királyság egyik leghatalmasabb főúri nemzetségévé emelkedtek. Mindez eredményes politikai lépéseiknek és birtokaik sikeres kiterjesztésének volt köszönhető, amit házassági, örökösödési szerződésekkel, adományok és földvásárlás útján értek el. A birtokközpont áthelyeződése az Una vidékéről a délnyugat-magyarországi részekre már Szigetvári Zrínyi Miklós (1508-1566) idejében megindult, és fia, IV Zrínyi György (1549-1603) alatt fejeződött be. Amikor ő 1566-ban átvette a család fölötti irányítást, a Zrínyiek már egy sor uradalmat birtokoltak végig az Adriai-tenger partján fekvő Vinodol megyétől egészen a magyarországi Vas és Zala vármegyékig. Közben egyet-mást el is vesztettek, az 1580-as évekre oszmán kézbe kerültek az Una és részben a Dráva menti birtokaik. A 16 század ...