Juraj IV Zrinski - from Szegény magyarok

 https://mtda.hu/books/takats_sandor_szegeny_magyarok_Optimized.pdf

A Zrínyi-család tragédiáját kizárólag magyarságuk s a magyar alkotmányhoz való ragaszkodásuk idézte elő. Ε nagynevű család pusztulásában híven láthatjuk a magyar nemzet tragikumát.

Muraköznek népe mindig védőjét látta a Zrínyiekben. Csoda-e, ha ez a nép is hódolt a Zrínyiek politikájának: a Magyarországhoz való törhetetlen ragaszkodásnak?

A szigetvári hős és fivére, János, a XVI század első felében mint huszárkapitányok, Stájerország zsoldján éltek s a magyar határokat védték. Később Muraköz védelmére több száz lovast tartottak a maguk költségén. A két testvérnek tisztjei és főlegényei majdnem kivétel nélkül magyarok voltak. 8) S ők maguk magyar levelekben buzdítják a megyéket és az urakat az ország védelmére. Zrínyi János írta például 1540-ben: „Bottal kell hozzákezdeni s az keresztet hátra kell hadni . . . Én mindenhez kész voltam és eleget kiáltám mind uraknak és mind királyné asszonynak és generálisnak, de semmit sem használtam véle.”

A szigetvári hős három fia közül Miklós és Kristóf korán elhaltak s így György lett a család feje. Ez a György minden izében magyar úr, rettenthetetlen vitéz, nagy zenekedvelő és hű hazafi volt. Sok győzelem fűződik nevéhez. Mint Kanizsa főkapitánya és dunnátuli generális folyton harcban állott a törökkel. A pozsegai bégen aratott fényes győzelem, aztán a kacorlaki éjjeli csata az ő nevéhez fűződik. Mivel a törökök úgyszólván minden nap a Mura partjait nyargalták, 9) Zrínyi György ugyancsak zavarban volt; mert a császár erősen tilalmazta a törökök megtámadását. Ekkor írja Zrínyi:

„Adna őfelsége nékünk szabadságot reája, hogy ahol árthatunk nekik (t. i. a törököknek), hadd ártanánk mi is. Bizodalmam vagyon Istenben, hogy az mostani kanizsai égetést megtorolhatnánk hamar-időn.”10)

Zrínyi Györgynek egész sereg szép magyar levele maradt ránk s ezek mind az ő harcairól szólanak. ő maga írja egyik levelében, hogy sokszor lihegve száguldott oda, ahol vitézi próbára volt kilátás! Jó példájával másokat is buzdított, hogy vele együtt küzdjenek. 11) Sokszor hívogatja

például az ifjú Batthyány Ferencet, hogy vele együtt szerencsét próbálnának. Az 1592, év október havában írta például néki: „Ne sajnálja kegyelmed fáradságát, valami utat próbálnánk, mint ahogy az minapában, hogy kegyelmed itt vala nálam, kegyelmeddel és Kutassy urammal emlékeztünk vala róla, hogy módját látván, valami bosszucskát köllene az törökön mivelnünk.”12)

Ha a török Muraközbe tört, Zrínyi György és népe mindig résen volt s bizony véres fővel kellett a töröknek onnét menekülnie.

Zrínyi György két ízben volt Kanizsának főkapitánya és Dunántúlnak generálisa. Az 1573 évben a bánságot is erővel akarták nyakába vetni, de ő nem fogadta el. A kanizsai főkapitányságot is azért vállalta, hogy Muraközt könnyebben védhesse. Ez alkalommal írta volt, hogy évek hosszú során át a saját költségén tartotta katonáit, de már nem birja. 15)

Hogy ez nem üres beszéd volt, kitűnik a hivatalos számadásokból is. De a saját katonaságán kívül Zrínyi a királyi zsoldosokat is gyakran segélyezte. A XVI század végén az udvar már hetvenezer forintnál többel tartozott Zrínyinek s hiába sürgette ez összeg megfizetését. 1*)

Ha mindezt tudjuk, megértjük Zrínyi György elkeseredését. Mint kanizsai főkapitány ugyanis hiába sürgette az éhező őrség fizetését, hiába írt segítségért a megyéknek. Mint maga jelenté a királynak, csak gyűlöletet és ellenségeskedést szerzett magának. 15) És megtörtént az a hallatlan eset, hogy Zrínyi György katonáival együtt kivonult Kanizsa várából, ő maga írta aztán az uralkodónak, hogy lehetetlen volt ott tovább maradnia. Őseitől és édes atyjától örökölt jó hirét és dicső nevét veszedelembe nem ejtheti. Fizetetten és kiéhezett katonáival mit is csinálhatott volna ott az ezernyi ellenség ellen?16)

Zrínyi György ezután a katonáival együtt Muraközbe vonult s ott harcolt a be-betörő török ellen. Mivel sok és szép siker koronázta küzdelmeit, az udvar újra alkudozni kezdett vele. Ő lett az újonnan épült Bajcsavár főkapitánya. 17)

Zrínyi Légrád várát és újra építtette. S míg e fontos vár épült, katonáival együtt esőben és viharban a mezőn őrködött.

Az 1582-ben újra elfogadta az ország hadnagyságát. Ez alkalommal irta volt e szép sorokat: „Az ország hadnagyságál mind a kanizsai kapitánysággal egyetemben reám veté őfelsége, melyben hogy őfelségének és ez nyomorult országnak hasznos és hü szolgája lehessek, az Úristentől erőt kérek hozzá.”18)

Aztán tüzes magyar levelekben nógatja a megyéket és az urakat a török ellen való fölkelésre, „látván édes hazánknak romlását és pusztulását”. Aki az országgyűlésen Magyarország védelmére szót emelt, az bizton számíthatott Zrínyi György elismerésére. Ilyen alkalommal írta például sógorának: Batthyány Boldizsárnak: „Jól mi vélte kegyelmed, hogy ez szegény megnyomorodott ország szabadságáért szólott kegyelmed.”

Mivel a török Körmend vidékét megrabolta, Zrínyi György elhatározta, hogy ezt megboszszulja. 19) Ε célból tervet dolgozott ki s azt megírta Batthyány Boldizsárnak. S mikor megtudta török rezgelődését, menten írt Batthyánynak: „Az török – írta – hol gyűl, hol eloszol. Egyebet rajta nem tudok gondolnom, hanem hogy hallja kegyelmed készületét és bejövetelit. De azért mind azt beszélik, hogy mindenfelé lovakat patkoltatnak. Koppány bégjét is mondják, hogy az ő bégsége alatt valóknak erősen meghagyta, hogy készen legyenek, ki talán ily ravaszság alatt olyat pretendál és nemcsak ennyien magával mint a minap, de nagy haddal fognak kijönni . . . Nádasdy uram tartson egy lovast Nádasdon és mihelyt innét oda viszik levelemet, vitten vigye oda kegyelmednek. Azonban ha hirtelenséggel fog lenni valami, lőttetek is mindenfelé, hogy így is hamarabb érthessen kegyelmed, hogy kint legyén az török. Kegyelmed azért az nemes uraimnak megjelentse, ha fognak lövést hallani, az föld népe semmire ne vegye! Ha Istennek kegyelmességéből ti kegyelmetekkel együtt lévén az rablót (t. i. a törököt) megverhetné ott fent, aki elszaladna is fáradt lovakon dandár felé (miérthogy e minap is messzi vetött volt dandárt), talán Isten segítségéből innen is árthatnánk nekik! 20)

Tudott dolog, hogy Zrínyi György ébersége és előrelátása ezúttal is diadalt hozott a mieinknek. A török természetesen nem maradt adós. Több izben betört Muraközbe. Eleget harcolt, eleget sibolkodott ottan, de mindég üres tarsollyal szaladva kellett megtérnie.

Zrínyi Györgynek egész élete harcok közt telt el. A tizenötéves háborúban már őt is elérte az idő, de azért örömmel vett részt a harcokban s másokat is lelkesített. Az 1593, év nyarán például szép levélben buzdítgatta az ifjú Batthyány t. A vitézi név szerzésére – írta – a mostaninál jobb alkalom alig adódik. „Az jó hírnév keresve leszen meg. Én magam is ugyan kívántam sokszor ilyen alkalmatosságot, kiben ember vehetné je és mutathatnája magát, hogy kész hazájának szolgálni, de Sziget vészesétől ilyen alkalmatosság nem volt eféle dologban; talán nem is leszen egynéhány ideig. Azért csak tisztem miatt ne költetnék idehaza maradnom, bizony nagy örömest oda mennék magam isi”

Ε Csáktornyán kelt pompás levele világosan mutatja, hogy Zrínyi György ez évben a déli részeket és Muraközt védelmezte.

Négy évtizedig tartó harcok után a hős és páratlan vitéz: Zrínyi György épen hagyta Muraközt fiára. Kanizsát és Légrád várát is megvédte minden támadástól. Megérdemelné e nagy emberünk, hogy a magyar történetírás napvilágra hozná szebbnél szebb magyar leveleinek egész seregét, hogy imigyen lehetővé lenne mozgalmas életpályájának megírása.

Ha Zrínyi György marad kanizsai főkapitány, a vár 1600-ban nem kerül török kézre. De a császár nem bízott a magyarban s a gyáva és tudatlan Paradeiser-re bizta, aki aztán gyalázatos módon feladta Kanizsát. Fejét később a hóhér ütötte le Bécsben. Hogy miként viselkedett Paradeiser az ostrom alatt, arra álljon itt Zrínyi György e följegyzése:

„A kanizsai vajdák azt mondják, hogy Paradeisert elsőben akkor látták, mely nap az török megszállta. Másodszor akkor látták, midőn föladta az várat. Egy boltban hevert az megszállás idején.”21)

Kanizsa elvesztével a Muraközt is nagy veszedelem fenyegette. A törökök ugyanis vitéz és próbált katonasággal rakták meg Kanizsát. S a kiváló őrség hivatásának tartá a további hódoltatást. Maguk a kanizsai törökök írják a mieinknek:

„Mi sem ködbe, sem verőfénybe, hanem Istenbe bízunk. Mi azt hisszük, Kanizsához még többet is ad és az anyának fiai és leányai megszaporodnak. 22)

Zrínyi György két fiát: Miklóst és Györgyöt vitézeknek és jó magyaroknak neveltette. Mindketten apjokra ütöttek s így nem kellett attól félni, hogy Muraköz török kézre kerül. Györgyöt, a vitéz bánt, aki a harmincéves háborúban saját huszárezrede élén állott, eléggé ismeri a történet. De annál kevesebbet tud Miklósról; pedig ő is a harcoló hazafiak közé tartozott s levéltáraink sok szép magyar levelét őrzik. Amíg György másutt küzdött, Miklós Muraközt védelmezte. Valamint a többi Zrínyinek, úgy Miklósnak főtisztjei és főlegényei is mind magyarok voltak. 23) Mivel a török folyton Muraköz vidékén ólálkodott, Zrínyi Miklós egyetlen emberét sem nélkülözhette. Ezért még rokonainak sem küldhetett segítséget. Mikor például Batthyány Ferenc 1621-ben fordult hozzá kéréssel, Csáktornyáról felelte néki: „Tudja kegyelmed, hogy nekem az kevés jószágos főember és udvarombéli szolgáimtól megválva, kevés szolgám vagyon, azok nélkül penig most semmiképpen nem lehetek.”24)

Miklós fivéréről: Györgyről tudjuk, hogy már húsz éves korában a Dunántúl generálisa volt. Később a bánságot is reá ruházták. Ez állásáról azonban (úgy mint édesapja) lemondott. Az 1625 szeptember 5-én ő maga írta Batthyány Ferencnek: „Én az bánságtól elbúcsúztam, de azmint látom, megent fel kell vennem az generálissággal együtt; mert teljességgel rajtam szántanának az az emberek.”25)

Zrínyi György bánt, e nagyreményű hőst a horvát írók szeretik horvát patriátának nevezni. Pedig testestül-lelkestül magyar volt. Pompás magyar levelei – sajnos – még a levéltárakban kopnak. Ε levelekben a magyar hazához, a magyar szent koronához való hűségét és ragaszkodását nem egyszer megkapó formában fejezi ki. Még mikor halófélben volt, akkor is magyarul, szólott s testamentumát is magyarul írta.

A történetírás eddig csak vitézségét s a török ellen űzött sikeres harcait ismeri. Lelkes magyarságának nyilatkozatai még kiadásra várnak. Fivérével együtt hősiesen védte Muraközt, mely az ő idejükben már önálló kapitányság volt. A két testvér több izben kérte a királyt, hogy tekintettel a török folytonos támadására, adna Muraköz védelmére legalább kétszáz huszárt. De a haditanács 1612-ben, 1614-ben s később is megtagadta e kérés teljesítését. 26) így hát jobbára a maguk költségére tartott őrséggel védelmezték Muraközt. Zrínyi Miklós és Zrínyi György majdnem egyidőben haltak meg. 27) Egy évre, hogy Zrínyi György testvérbátyját eltemettette, 1626 december havában, ifjúsága virágszakában ő is meghalt. A közhit szerint Wallenstein mérgeztette meg. Zrínyi Miklósnak nem voltak gyermekei. György két kiskorú gyermeket hagyott maga után, Miklóst és Pétert. Hazai történetünknek mindketten kimagasló alakjai lettek. Míg a két Zrínyi uríi oskolákon forgott, Batthyány Ferenc és Kiss János védték Muraközt. Az utóbbi volt Muraköz kapitánya. A hivatalos iratok páratlan hősnek írják őt. Egyetlen csatában 265 törököt fogott el. Kívüle még a légrádi főkapitány: Darabos Gergely is jelesen vitézkedett. Mondanunk sem kell, hogy. a muraközi hadinép, valamint a tisztek s a főlegények is ez időben is magyarok voltak.

Mikor a két kis Zrínyi-íiú ifjúvá növekedett, ők vették át Muraközben a vezető szerepet. Péter még Regensburgban volt, mikor már azt írta haza, hogy valamennyi kanizsai főtöröknek kezéből kiveri a kardot! Mikor hazajött, Miklóssal együtt megkezdte a harcot. Három évtizeden át a Mura táján állandóan folyt a küzdelem. Zrínyi Miklósnak kiadatlan levelei tömve vannak az ilyen harcokrólszólóhírekkel. 28)

6) Levele Batthyány Boldizsárhoz (Körmendi le- véltár. Missiles).

7) A két Zrínyi elfogatását már 1651-ben és 1652- ben ajánlotta az uralkodónak a titkos tanács.

8) Orsz. Levélt. Lymb. II. sor. I. csomó: Numerus equitum sub oapitanes.

9) Zrínyi Györgynek vitéz kapitánya: Kapitánffy István jelentette gazdájának 1574 február 28-án: „Az terekek azuta fogva, mióta Kanizsát megégették, mind készen vannak és még többen gyülekeznek Hajókat sokat szekerekre Babolosán felraktak . . . untalan az partokat jargalják, nízik az vizet, ha nagy-e?” (Csák- tornya, körm. levélt.)

10) 1574. Levele Batthyányhoz. (Körmendi levélt. Missiles.)

11) Arra is volt gondja, hogy veszedelem idején figyelmeztesse a szomszédjait. Az 1584. évben írta pél- dául: „Ezen órában kémünk juta, ki azt beszéli, hagy Iván odabaisa is még berzenczei agává lett és minden bizonnyal azt monda, hogy másfélszáz gyaloggal föl- ment Razollal egyetembe, hogy a szentpéterieket lesre kivegye. Azért kegyelmed adja tudtokra szent - péterieknek ez dolgot, hogy reá gondoljanak és vi- gyázzanak”. (Zalatnoky Györgynek, Batthyány Boldi- zsár kapitányának. Körm. levélt. Missiles.)

12) Levele Batthvány Ferenchez. Körmendi levél- tár. Missiles.

13) „Jam – írja Zrínyi – video ultro inservire volenti nulla plane honesta conditio ofïertur, imo se- rnél oblata, non ita pridem ademta est” etc. (Bécsi ál- lami levélt. Hung.)

14) Volt közös pénzügyi levélt. Hoffinanz, 13.623. fasc. 1601. Zrínyi követelése ekkor 79.743 frt. volt.

15) „Nihil aliud, nisi summum odium et inimicitias conciliaverim.” (Bécsi állami levélt. Hung. 1576.)

16) U. ο. 1576. Zrínyi György őfelségéhez május 5-én. Megírja, hogy a kanizsai tisztség rengeteg káraval járt. A fizetetten gyalogok közt is 600 tallért osz- tott ki s ezek mind elszöktek, ö maga sem kapta meg főkapitányi fizetését.

17) Steierországi tartományi levélt. Militare, 790. fasc. ,',Graven Serin Bestallung per Weytschawar, Graz, 18. okt. 1578.” Ε vár őrsége 200 hajdú és 100 huszár volt. Zrínyi kapitánya Malekóczy Miklós volt.

18) Körmendi levéltár, Missiles, Zrínyi levele Batthyány Boldizsárhoz.

19) Steierországi tartományi levélt. Mil it. 570. fasc. Krieg und Grenze 1583-1584. (Itt vannak Zrínyi György levelei a steierországiakhoz. Károly főherceg 1583 június 24-én írta Grácból Zrínyinek, hogy Kör- mend vidékének pusztítását Zrínyi meg akarja bosz- szulni.

20) Körmendi levélt. Missiles.

21) Zrínyi a maga népével sietett ugyan Kanizsa felmentésére, de Paradeiser előbb feladta a várat.

22) Körmendi levélt. Missiles.

23) Miklós főember szolgái közt találjuk Batthyány Farkast, Darabos Györgyöt, Darnbos Istvánt, Nádasdy Györgyöt stb.

24) Könmendi levélt. Missiles, 1621. január 14. Ugyanitt sok magyar levele található.

25) Körmendi levélt. Missiles.

26) Volt közős pénzügyi levéltárban vannak a haditanácsnak e határozatai.

27 Zrínyi György 1626 január 19-én irta Batty any Ferencnének: „Tiszta szívem szerint akartam volna, ha kegyelmedet az szegény bátyámuram hideg testének utolsó becsületére és eltakarítására Isten el hozta volna mind öcsköm urammal egyetemben. De ha immár ebben az dologban kegyelmed jelen nem lehetett, kívánom az Úristentől, hogy vigasságos dologban mutassa meg hozzám való jóakaratját és atyafiságát”. (Körmendi levélt. Missiles.)

28 Zrínyi Miklós még húsz éves sem volt, mikor megkezdte a török ellen való harcot. Az 1637 jul. 31-én írta Batthyánynak, hogy huszonkét napja Kraljócon kvártélyozik a török hírek mialt s a strázsákra vigyáz. (Körmendi levélt. Missiles.)